Weboldalunk cookie-kat használ, hogy a biztonságos böngészés biztosítása mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Az “Értem” gomb megnyomásával hozzájárulásodat adod, hogy elfogadod őket. Az Adatvédelmi nyilatkozatban találsz további tudnivalókat a sütikről.

Hogyan szólhat bele ma egy fiatal a döntéshozatalba? Interjú

Október utolsó hétvégéjén, 2018. október 26-28. között került megrendezésre a "Szólj bele! Strukturált Párbeszéd" idei zárókonferenciája Debrecenben. A három napos rendezvény “A fiatalok lehetőségei az egyes életszakaszokban” témára összpontosított. Az esemény helyszínén Vértes Sárával, a kezdeményezés szakmai vezetőjével és a rendezvény számos résztvevőjével Szabó Bálint, a Nemzeti Ifjúsági Tanács kommunikációs munkatársa beszélgetett a konferencia záró napján.

Szabó Bálint: Sokakban felmerül a kérdés, hogy pontosan mi is az a "Strukturált Párbeszéd" program? Hogyan foglalnád össze számunkra a hazai projekt működését?

Vértes Sára: A "Szólj bele! projekt" az EU szintjén megvalósuló "Strukturált Párbeszéd" program magyarországi megvalósítása. A jelenlegi projekt időszak 2017 januárjában vette kezdetét és idén decemberben zárul. A "Strukturált Párbeszéd", és így a "Szólj bele!" célja összegyűjteni és becsatornázni a döntéshozók felé az EU tagállamok fiataljainak véleményét, amely tevékenységet hazánkban a Strukturált Párbeszéd Munkacsoport koordinálja.

Sz. B.: A fiatalok hogyan mondhatják el a véleményüket? Egyáltalán kihez jutnak el a fiatalok gondolatai?

V.S.: Az elmúlt másfél év folyamán a projekt munkatársai számos fókuszcsoportos beszélgetést, két nagy volumenű reprezentatív kutatást és számos régiós ifjúsági találkozót valósítottak meg. Ezen kívül pedig fesztiválokon és más informális eseményeken is véleménynyilvánítási lehetőséget biztosítottak a 15 és 35 év közötti ifjúsági korosztály számára. A fiatalokkal való konzultáció során összegyűjtött véleményekkel elsődleges célunk a hazai ifjúságpolitika befolyásolása, így az EMMI-vel szorosan együttműködve dolgozunk, míg az Európai Ifjúsági Fórummal közösen az uniós szintű Ifjúsági Stratégiában is érvényre juttatjuk a hazai ifjúság érdekeit.

Sz. B.: A fiatalok mekkora hajlandóságot mutatnak a programokon való részvételre? Hány fiatallal tudtatok eddig együtt dolgozni?

V. S.: Az elmúlt másfél évben közel 2500 fiatalt sikerült bevonnunk a projektünk különböző programjaiba, legyen szó akár formális, akár kötetlen, személyes találkozásról.

Sz. B.: Beszéljünk a mostani konferenciáról. Miért és milyen céllal jött létre? Kiknek szólt ez a rendezvény?

V. S.: A projekt utolsó állomásaként úgynevezett disszeminációs konferenciát szerveztünk, amelynek célja az elmúlt 17 hónap munkájának összegzése és eredményeinek megvitatása volt. Ezen felül szerettünk volna teret biztosítani a fiatalok és ifjúsági szakemberek számára, hogy a "Strukturált Párbeszéd" program jövőbeli megvalósítására vonatkozóan észrevételeket és javaslatokat fogalmazzanak meg. A konferencia népszerűsítésekor pedig törekedtünk arra, hogy a résztvevő csoportunk mind az életkor, lakhely, mind a szervezeti háttér szempontjából sokszínű legyen, hogy a hazai ifjúság minél szélesebb körének álláspontját megismerhessük.

Sz. B.: A konferencia helyszínének a Strukturált Párbeszéd Munkacsoport Debrecent választotta, ahol az Ifjúsági Ház, az Új Nemzedék Központ irodája és a helyi önkormányzat részéről baráti fogadtatásban részesült a rendezvény. Milyen programokkal készültetek a résztvevők számára?

V.S.: A program első napján a "Strukturált Párbeszéd" folyamat ismertetésével hangolódtunk a közös munkára, majd az Ifjúsági Célkitűzéseket vettük górcső alá. A résztvevők nem csak a célkitűzéseket ismerhették meg részletesen, hanem feladatként megkapták azt is, hogy vessenek fel kérdéseket azok hazai megvalósításával kapcsolatban. Az így született kérdéseket másnap egy kerekasztal beszélgetésen megvitattuk Széles Csongorral, az EMMI Ifjúságügyi főosztályvezetőjével, Varga Andrással, Debrecen Ifjúságpolitikáért felelős alpolgármesterével, illetve Hegedüs Zoltánnal, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnökével.

Sz. B.: Maga a konferencia azzal a címmel jelent meg, hogy A fiatalok lehetőségei az egyes életszakaszokban”. Hogyan mutatkozott meg ez a téma a konferencia programjaiban?

V.S.: A közös programok után minden fiatal a saját érdeklődésének megfelelően választhatott három téma közül (Egy fiatal érvényesülése az oktatásban, Egy pályakezdő fiatal kihívásai, Egy tettre kész fiatal lehetőségei), amellyel kapcsolatban probléma feltérképező szekción oszthatták meg vélekedésüket, tapasztalataikat az adott kérdéskörön belül. Ez adta az alapját a délutáni szekciónknak, amelyben pedig kifejezetten arra összepontosítottunk, hogy az azonosított problémákra, kihívásokra megoldási javaslatokat, ajánlásokat készítsünk szintén három csoportban. Az ajánlásokat ezek után a csoportoknak kellett prezentálniuk.

Sz. B.: A konferencián részt vett az egyik hazai ifjúsági delegált is, Sipos Alexandra. Elárulod nekem mivel foglalkozik egy ifjúsági delegált és hogyan kapcsolódott be az elmúlt három nap munkájába?

V.S.: Sipos Alexandra már két ciklus óta vesz részt a "Strukturált Párbeszéd" programban, mint ifjúsági delegált. Az ifjúsági delegáltak a projekt népszerűsítése mellett részt vesznek a fél évenként megrendezett Európai Ifjúsági Konferenciákon, ahol ajánlásokat fogalmaznak meg az EU döntéshozói számára. Alexandra bemutatta az egyes konzultációs ciklusok szakmai menetét és a fiatalok szerepét a tematika kialakításában, illetve beszámolt a szekciókon szerzett tapasztalatairól. Néhány, más nemzetektől eltanulható jó gyakorlatot is ismertetett az Ifjúsági Célkitűzésekkel kapcsolatban, ezáltal hangsúlyozva az európai szintű együttműködés és tapasztalatcsere fontosságát, amely a "Strukturált Párbeszéd" projekt egyik kiemelt célja.

A Sárával való beszélgetést követően két fiatalt is sikerült megszólítanunk. Először Lakatos Róberttel beszélgettünk, aki az egri Városi Diáktanács képviseletében érkezett a rendezvényre. Szintén sikerült megkérdeznünk a konferencián szerzett élményeiről az Országos Diáktanács pest megyei képviselőjét, Kovács Domokost.

Sz. B.: Miért döntöttél úgy Robi, hogy részt veszel a konferencián?

Lakatos Róbert: Egerben már csaknem 3 éve tevékenykedem ifjúsági területen, különösen a középiskolákban. Mindig is foglalkoztatott az érdekképviselet és - érvényesítés, így számomra nem volt kérdés, hogy részt veszek-e a konferencián.

Sz. B.: Hogy érzed, a rendezvény programjai mélyítették a tudásodat? Mit adott neked az elmúlt pár nap?

L. R.: Igen, a három napos rendezvényen rengeteg új dolgot tanultam: megismertem az Ifjúsági Célokat, bepillantást nyertem a Strukturált Párbeszéd programba, egy az érdekképviselet magasabb, nemzetközi szintjének működésébe, de új elemzési módszerekkel és fogalmakkal is megismerkedtem. Nem utolsó szempont számomra, hogy a résztvevők között új ismeretségek, kapcsolatok, együttműködések alakultak ki. Személy szerint nagyon élveztem a konferenciát, hálás vagyok, hogy részt vehettem rajta! Ez volt az első közelebbi találkozásom a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal és a "Szólj bele!" programmal, de biztosan nem az utolsó!

Sz. B.: Domokos, számodra hogy indult a konferencia?

Kovács Domokos: Az ifjúsági konferenciák mindig bemutatkozással kezdődnek. Habár szinte mindenki ismer mindenkit, ez a kör sokáig szokott tartani. Most először két kalapom is volt, mivel az Országos Diáktanács képviseletében és az Európai Parlament Nagykövetiskola program résztvevőjeként jelentem meg a debreceni konferencián. Már az első programon megmutatkozott a családias hangulat és az életkori megoszlás is remekül hozzájárult a produktivitásunkhoz.

Sz. B.: Mi volt a legjobb része az idei konferenciának szerinted?

K. D.: Számomra a legérdekesebb információ, amit a három nap során kaptam, hogy hogyan lehet bekapcsolódni az EU-s szinten végbemenő érdekképviseleti körforgásba. Megtudtam, hogy Passauban, ahol később egyetemre szeretnék járni, milyen aktív és jó közösséget formáló AEGEE csapat van. Szintén nagyon élveztem, hogy a szakmai programokon kívül voltunk Alvin és a Mókusok koncerten, valamint hogy hosszan beszélgettünk esténként. Remélem a megszerzett tapasztalatokat a jövőben hasznosítani is tudom, köszönöm a lehetőséget!

Mi köszönjük a részvételt és a munkátokat! És köszönjük a Szólj bele! Strukturált Párbeszéd Munkacsoport közel két éven át tartó munkáját! Reméljük a következő években is hasonló körülmények között és legalább ilyen sikeresen fogunk tudni együtt dolgozni!