Korábbi Elnökségeink

 

ELNÖKSÉGI TAGJAINK  2014-2015


JANZSÓ ÁDÁM, Elnök

 

Szombathelyről kerültem Veszprémbe a Pannon Egyetemre, ahol a műszaki menedzser szakot választottam, de már az egyetemen is az oktatáshoz kötődő, oktatást kiegészítő, közösségépítő, személyiségfejlesztő rendezvények, programok, felsőoktatási hallgatói öntevékeny munka, valamint a hagyományteremtéssel, hagyományőrzéssel kapcsolatos feladatok vonzottak.

Civilként alapvetően azokra a kérdésekre szeretnék választ adni, amelyre az iskola és a család nem tud. 2008-tól a veszprémi Várfok Alapítvány irodavezetőjeként dolgozom, ahol tanácsadással, pályázatírással, projektszervezéssel, valamint ifjúság– és érdekvédelemmel is foglalkozunk, majd 2012-től az uniós támogatásból létrejött Veszprémi Ifjúsági Ház ügyvezetője lettem, ahol kiemelt feladatomnak tartom az eredményes forrásteremtést, a fiatalokkal, ifjúsági szervezetekkel történő naprakész, könnyen átlátható és könnyen elérhető kommunikációs stratégia kialakítását.

Azt vallom, hogy minden fiatalokkal foglalkozó szervezetnek, így a Nemzeti Ifjúsági Tanácsnak is alapvető célkitűzése kell, hogy legyen a fiatalok aktívabb és erősebb társadalmi szerepvállalása. A döntéshozóknak is tudomásul kell azt venni, hogy vagy most adnak egy forintot a fiatalok „programjaira”, vagy holnap hármat költenek arra, hogy kiégett kukákat, színes falfirkákat tüntessenek el.

Elnökségi tagként a gazdálkodásért felelek, így az én feladatom egy olyan stabil költségvetés összerakása akár már ebben az elnökségi ciklusban, ami által a NIT teljesen függetlenül működő szervezetként tudja képviselni a fiatalok érdekeit.


 

KASZÁS ANDRÁS, Alelnök

Kaszás András vagyok, 1989. május 9-én születtem Budapesten. Egész életemet Csepelen éltem le, lokálpatriótának vallom magamat és végtelenül elkötelezettnek a kerülethez.

Egyetemi tanulmányaimat jogász szakon a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karán folytatom, mellette pedig ebben az évben fogok végezni a Zsigmond Király Főiskola politológus szakán. Tanulmányaimnak és az érdeklődési körömből fakadó különböző tevékenységeimnek köszönhetően betekintést nyerhettem számos az ifjúsággal kapcsolatos területre.

Egyetemi tanulmányaim alatt másfél évet töltöttem el a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen működő Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézetben, mint tanszéki demonstrátor.

Munkámmal több évig segítettem a Magyar Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságában dolgozó képviselőket emellett pedig lehetőségem volt 3 hónapot eltölteni az Európai Parlamentben. Az elmúlt évek során arra törekedtem, hogy jelentős szakmai és gyakorlati tapasztalatokra tegyek szert, amiket remélem sikeresen tudok majd kamatoztatni az élet minden területén.

Fontosnak éreztem személyes boldogulásomon túl azt is, hogy tegyek civil területen is a közösségért, ily módon is szolidaritásomat és elkötelezettségemet fejezzem ki a társadalom felé, ezért az évek alatt több civil szervezetnek voltam az önkéntese. Mindig is erős késztetést éreztem, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetét segítsem munkámmal, szaktudásommal.

Továbbra is azt gondolom, hogy a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnökségére óriási feladatok hárulnak, de minden nap azon dolgozunk, hogy ezzel megbirkózzunk és méltóak legyünk az általunk viselt tisztségre, s méltóak a hazai ifjúság legmagasabb szintű képviseletére.


 

GULYÁS TIBOR, Alelnök

Bevallom, hogy soha nem rajongtam az ilyen rövid bemutatkozásokért, mert legalább annyira félre lehet ismerni egy embert, mint amikor valakivel egy rosszabb pillanatában találkozunk. Mindenesetre igyekszem egy olyan rövid bemutatkozást tenni, amivel ezen találkozásunk során elmesélem, hogyan is kerültem kapcsolatba a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal.

Gulyás Tibor vagyok, jelenleg még egyetemista hallgató. Kapcsolatom a civil és ifjúsági közösségi élettel 2006-ra nyúlik vissza, ekkor szakmai képviselettel és közéleti szervezéssel kezdtem foglalkozni. Ezt követően kerültem a Hallgatói Önkormányzatba, ahol 2009 óta a pécsi bölcsészkar tisztségviselőjeként végzek közéleti tevékenységet. 2011-ben felkérést kaptam a HÖOK elnökségébe, ahol speciálisan a megbízatásom az ifjúsági ügyekre fókuszál és így lett lehetőségem arra is többek között, hogy a Magyar Ifjúsági Konferencia életébe, a Nemzeti Ifjúsági Tanács építkezésébe  „életvitelszerűen” bekapcsolódjak és képviseljem az ifjúság „ügyét”.

Vannak olyan gondolatok, amiket kétség kívül nem tudunk jobban megfogalmazni, mint bölcs elődeink. Itt és most Kossuth egyik gondolatát osztanám meg, melyet ezen szervezet szempontjából hitvallásomnak tekintek:

„A haza örök, s nem csak aziránt tartozunk felelősséggel, amely van, hanem az iránt is amely lehet, s lesz.”


 

ANTAL ÁGNES, Elnökségi Tag

Antal Ági vagyok, jelenleg egyetemista hallgató. 2006-ban találkoztam először a kerekasztal, ifjúságügy és érdekképviselet szavakkal, amikor megalapítottuk a KÖSZIKE – Kistérségi Összefogás Ifjúsági Kerekasztalt, mely mind a mai napig aktívan látja el a (volt) fonyódi kistérség ifjúsági érdekképviseleti feladatait. Eddigi ifjúsági munkám a Fonyód – Balatonboglár – Pécs vonalon mozgott, mely most kiegészül egy háromszöggé Budapesttel, az Ifjúsági Tanácsnak köszönhetően.


2008-tól kezdtem el „belegabalyodni” ebbe a szakmába:

-          pályázatírás

-          programszervezés – lebonyolítás – beszámolók készítése

-          önkéntesek koordinálása és mentorálása

-          képzések, konferenciák, tanulmányutak

-          Kerekasztal vezetési feladatainak napi szintű ellátása

-          elhivatottság és hatalmas motiváció

 

A sok munka meghozta gyümölcsét, 2012-ben a balatonboglári „Helyiérték” Egyesület tagsága a szervezet igazgatójává választott. Azóta egyre többet foglalkozom ifjúságszakmai, ifjúságügyi kérdésekkel: mit tehetnek még a fiatalok érdekeik érvényesüléséért, pontosan hogyan működnek az ifjúságügy mechanizmusai, meddig terjed az aktív állampolgárság, hol vannak a határok és pontosan mi is a civilek szerepe ebben a hatalmas szövevényben? Elnökségi tagként azon kívánok dolgozni, hogy a civilek érdekérvényesítése erősödjön.


 

POPPER ELIZA, Elnökségi Tag

Mindig bajban vagyok, mikor magamat kell bemutatnom, mert úgy érzem, túl sok mindent kellene megosztanom ahhoz, hogy igazán megértsék az emberek a hátteremet, motivációmat és a NIT-ben való végtelen és néha naiv hitemet.


17 éves korom óta önkénteskedek aktívan az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítványnál, ahol rengeteg mindent tanultam önmagamról, az emberekről és a minket körülvevő világról. 21 évesen gyakornokként 7 hónapot töltöttem Brüsszelben, ahol a European Federation for Intercultural Learning szervezetnek dolgoztam. A gyakornokságom után a szervezet nemzetközi képviselője lettem, s 2011 óta képviselem az EFIL-t az Európai Ifjúsági Fórumban. Ott lettem figyelmes arra, hogy Magyarország nincsen képviselve a legnagyobb európai ifjúsági érdekképviseleti platformon, ezért az éppen aktuálisan beadandó szakdolgozatomat „A Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács felé vezető út” címmel írtam, melyben körbejártam a magyarországi adottságokat, megvizsgáltam az európai példákat és egy akciótervet készítettem a NIT felállítására. Nem sok fiatal mondhatja el magáról, hogy a szakdolgozata másfél éven belül eredményt hoz, s amiről ír, az ilyen rövid időn belül valósággá lesz.

2012 júniusa óta már nem csupán szerelemből foglalkozom a témával, hanem a bizalmatokat élvezve az előkészítő folyamatok koordinátoraként biztosítottam az év végi alakuló ülés szervezését és az alapok lefektetését. Egy hosszú és rögös út van mögöttünk, s talán még hosszabb és még rögösebb előttünk, de a folyamat során fantasztikus embereket ismerhettem meg, akikkel a mai napig együtt dolgozhatok azért, hogy egy egységes, mindenki számára elérhető, transzparens, demokratikus, nyitott és korosztályi ifjúsági érdekképviselet segítse a magyar ifjúságpolitika alakulását és fejlődését.


 

FEDOR PÉTER MÓZES, Elnökségi Tag

Fedor Péter Mózes vagyok, Szegeden élek és itt végeztem az egyetemet is. 2000.-ben elsős hallgatóként kerültem kapcsolatba az ifjúsági külügyekkel, amikor az egyetem hallgatói külügyi bizottságába bekerültem tagként. Az ezt követő években lehetőségem nyílt arra, hogy megismerjen a hazai nemzetközi ifjúsági munkát és aktívan kivegyem a részem belőle. A HÖOK nemzetközi referenseként, majd az Erasmus Student Network magyarországi vezetőjeként sok tapasztalatot szereztem ezen a téren, majd a diploma megszerzését követően maradtam ezen a területen.
 
Jelenleg a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Ifjúsági Szövetségének iroda és projektvezetőjeként dolgozom. Feladataim közé tartozik a határ menti együttműködések fejlesztése mellett, hogy a szervezet Eurodesk koordinátori teendőit is ellássam.
A NIT elnökségi tagjaként nagyon szeretném, hogy az Ifjúsági Tanács egy még erősebb ernyőszervezetté fejlődjön -amiben a tagok élő kapcsolatban vannak egymással- és hatékonyan képviselje a magyar fiatalokat és segítsen, hogy  a fiatalok hangját meghallhassák és megértsék döntéshozói szinten is. Egy, a szakmában megismert kollégát szeretnék idézni: "Itt az ideje, hogy a fiatalokat ne problémaként, hanem erőforrásként lássák!"
AMENT BALÁZS, Elnökségi Tag

Ament Balázs vagyok, a Mi egy Másért Közhasznú Egyesület delegáltjaként veszek részt a Nemzeti Ifjúsági Tanácsban. 2000-ben kerültem kapcsolatba az ifjúsági civil szektorral, akkor gyermekanimátorként és kortárssegítőként. Azóta az ifjúsági civil munkám számos párhuzamos és egymásból fakadó irányt vett az évek alatt: DÖK, HÖK, egyesületek, alapítványok, civil együttműködések. 2 évig DÖK elnök, 5 éven keresztül kari HÖK elnök és 4 évig EHÖK alelnök címkével a „nyakamban” léteztem, de leginkább a fenti egyesület 10 éves elnöki pozíciója határozza meg jelenemet az ifjúsági civil szektorban. Egyetemi tanulmányaim során számos képzésbe kóstoltam bele, jelenleg második szakomat végzem Szegeden.

A Nemzeti Ifjúsági Tanács egyik alapítószervezetének képviselőjeként, egy Önkéntes Pont projektmenedzsereként, az Eurodesk hálózat régiókoordinátoraként, valamint az SZTE Honvédségi Összekötőjeként számos a civil szektorhoz szorosan kapcsolódó területen tevékenykedem. Álljon itt végezetül egy idézet egy személyes kedvencemtől, Winston Churchill-től: “A siker nem döntő, a kudarc nem végzetes: a bátorság, hogy folytasd, ez az, ami számít.”

 


 

ELNÖKSÉGI TAGJAINK  2012-2013


 

 

POPPER ELIZA, Elnök

Mindig bajban vagyok, mikor magamat kell bemutatnom, mert úgy érzem, túl sok mindent kellene megosztanom ahhoz, hogy igazán megértsék az emberek a hátteremet, motivációmat és a NIT-ben való végtelen és néha naiv hitemet.

17 éves korom óta önkénteskedek aktívan az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítványnál, ahol rengeteg mindent tanultam önmagamról, az emberekről és a minket körülvevő világról. 21 évesen gyakornokként 7 hónapot töltöttem Brüsszelben, ahol a European Federation for Intercultural Learning szervezetnek dolgoztam. A gyakornokságom után a szervezet nemzetközi képviselője lettem, s 2011 óta képviselem az EFIL-t az Európai Ifjúsági Fórumban. Ott lettem figyelmes arra, hogy Magyarország nincsen képviselve a legnagyobb európai ifjúsági érdekképviseleti platformon, ezért az éppen aktuálisan beadandó szakdolgozatomat „A Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács felé vezető út” címmel írtam, melyben körbejártam a magyarországi adottságokat, megvizsgáltam az európai példákat és egy akciótervet készítettem a NIT felállítására. Nem sok fiatal mondhatja el magáról, hogy a szakdolgozata másfél éven belül eredményt hoz, s amiről ír, az ilyen rövid időn belül valósággá lesz.

2012 júniusa óta már nem csupán szerelemből foglalkozom a témával, hanem a bizalmatokat élvezve az előkészítő folyamatok koordinátoraként biztosítottam az év végi alakuló ülés szervezését és az alapok lefektetését. Egy hosszú és rögös út van mögöttünk, s talán még hosszabb és még rögösebb előttünk, de a folyamat során fantasztikus embereket ismerhettem meg, akikkel a mai napig együtt dolgozhatok azért, hogy egy egységes, mindenki számára elérhető, transzparens, demokratikus, nyitott és korosztályi ifjúsági érdekképviselet segítse a magyar ifjúságpolitika alakulását és fejlődését.


 

GULYÁS TIBOR, Alelnök

Bevallom, hogy soha nem rajongtam az ilyen rövid bemutatkozásokért, mert legalább annyira félre lehet ismerni egy embert, mint amikor valakivel egy rosszabb pillanatában találkozunk. Mindenesetre igyekszem egy olyan rövid bemutatkozást tenni, amivel ezen találkozásunk során elmesélem, hogyan is kerültem kapcsolatba a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal.

Gulyás Tibor vagyok, jelenleg még egyetemista hallgató. Kapcsolatom a civil és ifjúsági közösségi élettel 2006-ra nyúlik vissza, ekkor szakmai képviselettel és közéleti szervezéssel kezdtem foglalkozni. Ezt követően kerültem a Hallgatói Önkormányzatba, ahol 2009 óta a pécsi bölcsészkar tisztségviselőjeként végzek közéleti tevékenységet. 2011-ben felkérést kaptam a HÖOK elnökségébe, ahol speciálisan a megbízatásom az ifjúsági ügyekre fókuszál és így lett lehetőségem arra is többek között, hogy a Magyar Ifjúsági Konferencia életébe, a Nemzeti Ifjúsági Tanács építkezésébe  „életvitelszerűen” bekapcsolódjak és képviseljem az ifjúság „ügyét”.

Vannak olyan gondolatok, amiket kétség kívül nem tudunk jobban megfogalmazni, mint bölcs elődeink. Itt és most Kossuth egyik gondolatát osztanám meg, melyet ezen szervezet szempontjából hitvallásomnak tekintek:

A haza örök, s nem csak aziránt tartozunk felelősséggel, amely van, hanem az iránt is amely lehet, s lesz.


 

AMENT BALÁZS, Alelnök

Ament Balázs vagyok, a Mi egy Másért Közhasznú Egyesület delegáltjaként veszek részt a Nemzeti Ifjúsági Tanácsban. 2000-ben kerültem kapcsolatba az ifjúsági civil szektorral, akkor gyermekanimátorként és kortárssegítőként. Azóta az ifjúsági civil munkám számos párhuzamos és egymásból fakadó irányt vett az évek alatt: DÖK, HÖK, egyesületek, alapítványok, civil együttműködések. 2 évig DÖK elnök, 5 éven keresztül kari HÖK elnök és 4 évig EHÖK alelnök címkével a „nyakamban” léteztem, de leginkább a fenti egyesület 10 éves elnöki pozíciója határozza meg jelenemet az ifjúsági civil szektorban. Egyetemi tanulmányaim során számos képzésbe kóstoltam bele, jelenleg második szakomat végzem Szegeden. A Nemzeti Ifjúsági Tanács egyik alapítószervezetének képviselőjeként, egy Önkéntes Pont projektmenedzsereként, az Eurodesk hálózat régiókoordinátoraként, valamint az SZTE Honvédségi Összekötőjeként számos a civil szektorhoz szorosan kapcsolódó területen tevékenykedem. Álljon itt végezetül egy idézet egy személyes kedvencemtől, Winston Churchill-től: “A siker nem döntő, a kudarc nem végzetes: a bátorság, hogy folytasd, ez az, ami számít.”


 

CZÉRNA BEATRIX, Elnökségi tag

Czérna Beatrix vagyok, a Szegedi Tudomány Egyetem jogász hallgatója. Évek óta a Munka Világa Közhasznú Egyesület munkáját segítem, 2012 óta alelnökként. Jelenleg a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnökségi tagjaként a jogi munkacsoportot vezetem.

A közéletben végzett eddigi munkám során azt tapasztaltam, hogy a fiatalokat nagyon nehéz bevonni bármiféle együttműködésbe, legyen szó akár önkéntességről, közösségépítésre irányuló programokról, vagy javukat szolgáló képzésekről. Mindig is az volt a célom, hogy minél több fiatalt tudjunk megszólítani, minél több fiatal legyen része ennek a folyamatnak, aminek szerencsére már sokan a részesei vagyunk. A NIT Elnökségével azon dolgozunk, hogy a Nemzeti Ifjúsági Tanács a várakozásoknak megfelelően egy jól működő, valóban az ifjúságot képviselő szervezet legyen.


 

JANZSÓ ÁDÁM, Elnökségi tag

Szombathelyről kerültem Veszprémbe a Pannon Egyetemre, ahol a műszaki menedzser szakot választottam, de már az egyetemen is az oktatáshoz kötődő, oktatást kiegészítő, közösségépítő, személyiségfejlesztő rendezvények, programok, felsőoktatási hallgatói öntevékeny munka, valamint a hagyományteremtéssel, hagyományőrzéssel kapcsolatos feladatok vonzottak.

Civilként alapvetően azokra a kérdésekre szeretnék választ adni, amelyre az iskola és a család nem tud. 2008-tól a veszprémi Várfok Alapítvány irodavezetőjeként dolgozom, ahol tanácsadással, pályázatírással, projektszervezéssel, valamint ifjúság– és érdekvédelemmel is foglalkozunk, majd 2012-től az uniós támogatásból létrejött Veszprémi Ifjúsági Ház ügyvezetője lettem, ahol kiemelt feladatomnak tartom az eredményes forrásteremtést, a fiatalokkal, ifjúsági szervezetekkel történő naprakész, könnyen átlátható és könnyen elérhető kommunikációs stratégia kialakítását.

Azt vallom, hogy minden fiatalokkal foglalkozó szervezetnek, így a Nemzeti Ifjúsági Tanácsnak is alapvető célkitűzése kell, hogy legyen a fiatalok aktívabb és erősebb társadalmi szerepvállalása. A döntéshozóknak is tudomásul kell azt venni, hogy vagy most adnak egy forintot a fiatalok „programjaira”, vagy holnap hármat költenek arra, hogy kiégett kukákat, színes falfirkákat tüntessenek el.

Elnökségi tagként a gazdálkodásért felelek, így az én feladatom egy olyan stabil költségvetés összerakása akár már ebben az elnökségi ciklusban, ami által a NIT teljesen függetlenül működő szervezetként tudja képviselni a fiatalok érdekeit.


 

KASZÁS ANDRÁS, Elnökségi tag

Kaszás András vagyok, 1989. május 9-én születtem Budapesten. Egész életemet Csepelen éltem le, lokálpatriótának vallom magamat és végtelenül elkötelezettnek a kerülethez.

2008 óta vagyok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának hallgatója jogász szakon, mellette pedig idén fogok végezni a Zsigmond Király Főiskola politológus alapképzésen. Tanulmányaimnak és az érdeklődési körömből fakadó különböző tevékenységeimnek köszönhetően betekintést nyerhettem számos az ifjúsággal kapcsolatos területre.

Munkámmal már több mint másfél éve segítem a Magyar Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságában dolgozó képviselőket.

Itt jelentős szakmai és gyakorlati tapasztalatokra tettem szert, amit úgy érzem, sikeresen tudok majd kamatoztatni az élet minden területén.

Fontosnak éreztem személyes boldogulásom túl azt is, hogy tegyek civil területen is a közösségért ezért már több mint egy önkéntese vagyok az Európai Kisebbségekért és Demokráciáért Alapítványnak. Választásom semmiképpen sem nevezhető véletlennek, mindig is erős késztetést éreztem, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetét, ha csak kis mértékben is, de próbáljam jobbá tenni.

Azt gondolom, hogy induló szervezetként óriási feladatok hárulnak az elnökségre, de minden nap azon dolgozunk, hogy ezzel megbirkózzunk és méltóak legyünk az általunk viselt tisztségre, s méltóak a hazai ifjúság képviseletére.


 

 

KOVÁCS DÁVID, Elnökségi tag

Kovács Dávid vagyok a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnökségi tagja. A pályafutásomat 13 évesen kezdtem, amikor az iskolámban programok szervezésével töltöttem szabadidőmet. Ekkor az iskolai diákönkormányzatba beválasztottak tiszteletbeli tagnak. Az általános iskola befejezését követően a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskolába vettek fel, vegyész technikusi illetve drog és toxikológus szakra. Kis időt követően én lettem a Pécsi VDÖK-ben a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola képviselője, majd 2010. január 19-én a közgyűlés elnökké választott.  Idén már a 4. ciklusomat töltöm a Pécs Városi Diákönkormányzat elnökeként és a Pécsi Ifjúsági Kerekasztal alelnökeként.

A Pécs Városi Diákönkormányzat feladata a Pécsett tanuló középiskolások érdekképviselete és a diákok színesebb tanuló éveinek megteremtése. Ezen felül képzéseket szervezünk, hogy minél több diákönkormányzat létesülhessen, illetve a meg lévő DÖK-ök minél sikeresebben működhessenek. A Pécsi Ifjúsági Kerekasztal az ifjúsági korosztályt és az ifjúsággal foglalkozó civil szervezeteket próbálja képviselni a városi önkormányzaton.

  


 

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG


 

 

CONSTANTINOVICS-CSÓKA SAROLTA, a Felügyelő Bizottság Elnöke

1988. szeptember 7-én születtem Budapesten, de mindig is zebegényinek tartottam magam, hiszen tavaly őszig – míg hivatalosan fel nem költöztem a fővárosba – e Duna-kanyari faluban éltem, és a mai napig ide járok haza. Házas vagyok, férjemmel, Constantinovits Miklóssal 2012. májusában kötöttünk házasságot.

Az önkéntes munkával először 1998-ban találkoztam, amikor lelkes tagja lettem a helyi cserkészcsapatnak. 1999-ben tettem cserkész-fogadalmat, ami a mai napig meghatározza életemet. 2004-től lettem kisebb ifjúsági csoport vezetője, majd 2008-ban a zebegényi cserkészcsapat parancsnoka. Vezetőtársaimmal együtt a falu ifjúsági életének meghatározó alakítói vagyunk a mai napig, hiszen a legrégebb óta folyamatosan, szervezett formában és legtöbb taggal működő ifjúsági szervezete vagyunk településünknek.

2007-ben érettségiztem a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban, és ezt követően országos és nemzetközi cserkészmunkám is megkezdődött: 2010-ben 2500 főre közép-európai találkozót szerveztem, ahol a program munkacsoporton belül az esti rendezvényekért és ceremóniákért feleltem (ConCordia2010), 2011-ben a svédországi világtalálkozó magyar kontingensében voltam negyven fiatal vezetője. 2009 óta a felnőttvezető-képzésben vagyok kiképző (tréner), és a Magyar Cserkészszövetség Országos Fegyelmi Bizottságának tagja.

Tanulmányaimat az ELTE-Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakán folytatom, de lehetőségem nyílt 2011/12 téli szemeszterében a berlini Humboldt Egyetemen is jogot hallgatnom.

A Magyar Cserkészszövetség delegáltjaként, a 2012. december eleji közgyűlésen a NIT Felügyelő Bizottságába választottak meg, melyet követően a FEB alakuló ülésén a bizottság az elnöki pozícióban részemre bizalmat szavazott.    


 

 

dr. JÁSPER ANDRÁS, Felügyelő-bizottsági Tag

 1971. szeptember 5-én születtem Pécsen, feleségemmel neveljük két gyermekünket. Első diplomámat szociális munkásként szereztem, amelyet jogi diploma, majd gyermekjogi szakjogászi oklevél követett. Szakterületem a gyermekjog és diákjog.

Közösségi munkával még diákkoromban kezdtem el foglalkozni. Társelnöke lettem az 1988-ban megalakult Országos Diák Uniónak. Dolgoztam diákszervezet felnőtt segítőjeként, köztisztviselőként, önkormányzati szövetség munkatársaként. Jelenleg az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ főállású munkatársaként gyermekjogi képviselőként dolgozom.

A Diákközéletért Alapítvány képviselőjeként kapcsolódtam be a Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakítását célzó folyamatba. Az alapító közgyűlésen választottak meg felügyelő bizottság tagjának.


 

 

KÓSA ANDRÁS CSABA, Felügyelő-bizottsági Tag

Kósa András Csaba (Oki) vagyok. 1974. július 14-én születtem Kecskeméten. Életem legjelentősebb állomásai is a városomhoz köthetőek. Házas vagyok, egy fiam és egy lányom van. Több mint 25 éve kezdtem el önkénteskedni ifjúsági és kulturális területen, 15 éve főállású ifjúságsegítőként dolgozom. Szívemhez a települési ifjúsági munka, ifjúságiinformáció és tanácsadás, a közösségi terek valamint a ifjúsági nemzetközi mobilitás területei állnak. Gyakran kérnek fel tanítani és konzulensnek is különböző felsőoktatási intézmények. Tréningeket és képzéseket leggyakrabban kommunikáció, önismeret, interkulturalitás, önkétesség és a helyi ifjúsági munka különböző területeiről tartok. Kb. 50 országban jártam már ifjúságpolitikai céllal.

A NIT FEB tagja vagyok az Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szövetsége – ISZOSZ delegáltjaként.


 

Köszönjük munkátokat!